Tartalomjegyzék
Az ókori Egyiptom, a Nagy Piramisok, a Szfinx és más csodák építői már régóta lenyűgözik a világ többi részét.
Mégis, a homok és a sivatag zordsága által körülvéve, ha nem lenne a Nílus, a régió valószínűleg a legkevésbé alkalmas lenne az emberi megtelepedésre.
A Nílus olyan jelentős hatással volt az ókori egyiptomi társadalom, történelem és intézmények fejlődésére, hogy lehetetlen a nagy folyó kontextusán kívül értelmezni.
Ebben a cikkben 9 olyan módot fogunk megvizsgálni, ahogyan a Nílus alakította az ókori Egyiptomot.
Tartalomjegyzék
1. Államépítés
Lehetetlen lenne, hogy a központban lévő bármely hatóság kifejthesse befolyását, terjeszthesse kultúráját, és uralmat gyakoroljon mások felett, ha olyan tényezők, mint a földrajzi elhelyezkedés, korlátozzák mozgását.
A Nílus megkönnyítette az államépítést és a hatalom központosítását az ókori Egyiptomban, mivel gyors kommunikációs és szállítási eszközként szolgált.
Az áruk, eszmék és emberek tömeges mozgása tette lehetővé, hogy az ókori egyiptomi társadalom egységes identitást alakítson ki és tartson fenn. (1)
Mivel a külső csoportok behatolása, illetve befolyásuk a Szahara sivatag miatt korlátozott volt, az egyiptomi civilizáció közel 30 évszázadon át nagyjából sértetlenül fennmaradt. (2)
2. Vallás
19. századi festmény a gízai szfinxről, részben homok alatt, a háttérben két piramissal.
David Roberts / Public domain
A Nílus központi szerepet játszott az ókori Egyiptom vallásának kialakulásában és fejlődésében.
Más ókori kultúrákhoz hasonlóan a vallást a természeti jelenségek, különösen a Nílus áradásának és a földművelés gyakorlatának magyarázatára használták.
Az ókori egyiptomi panteon számos istene kapcsolódott a folyóhoz, mint például Hapi, az "Élet Atyja"; Ma'at, az igazság, az igazságosság és a harmónia istennője; és Khumn, az újjászületés és a teremtés istene. (3)
Számos vallási tevékenység a Nílus éves áradása köré összpontosult, azzal a szándékkal, hogy az isteneket boldoggá tegyék, hogy megáldhassák a földeket a folyó termékenységével és bőségével. (4)
3. Komplex társadalmak
Az ókori Egyiptom társadalma egyiptomi domborműveken ábrázolva.
jarekgrafik / Pixabaystä
Mezopotámián kívül az ókori Egyiptom volt az egyik első olyan régió, ahol városi települések és összetett társadalmak alakultak ki.
Számos fontos városa, mint például Memphisz, Théba és Sais, az i. e. 3200 előtti időkből származik.
Összehasonlításképpen, az első európai civilizáció, a mükénéiek, az ókori görögök elődei, csak a következő 15 évszázadban vagy még később jelentek meg. (5)
A komplex városi társadalmak kialakulásának kulcsa a jó környezet és az erős társadalmi szervezettség. (6)
A jó környezet magában foglalja a tiszta vízhez való hozzáférést és a mezőgazdaság számára kedvező feltételeket az élelmiszer-felesleg megteremtéséhez.
Az ilyen körülmények lehetővé tették az ősi társadalom tagjai számára, hogy több időt fordítsanak az alapvető túlélésen túlmutató tevékenységekre, például a vallásra, a kereskedelemre és a kézművességre.
Erős társadalmi szervezetre is szükség van ahhoz, hogy az emberek együtt tudjanak dolgozni és különböző szerepeket töltsenek be egy összetett hierarchián belül.
Az ókori egyiptomiak számára a Nílus folyó mindkettőt megkönnyítette.
A folyó partjainál az évenkénti áradások rendkívül termékeny talajt hagytak a növénytermesztéshez.
És amint arra már korábban rámutattunk, a könnyű mozgás és kapcsolatteremtés lehetővé tette egy összetartóbb és egységesebb egyiptomi társadalom kialakulását.
4. Médiaforradalom
Hieroglifák papiruszon .
Az ókori világ nagy részén az olyan hordozókat, mint a kő, a cserép és az agyag, elsősorban írásra és feljegyzések készítésére használták.
Egészen addig, amíg az ókori Egyiptomban fel nem találták a papiruszt, amely megkönnyítette és olcsóbbá tette a dokumentáció tárolását, hozzáférését és szállítását.
Az írott művek számának növekedése mélyreható változásokat eredményezett az ókori egyiptomi nyelvben, tovább növelve annak összetettségét és létrehozva az írástudók értelmiségi rétegét. (7)
A papirusz a papirusz nádból származik, amely egy vízi növény, amely eredetileg a Nílus deltájában őshonos, ahol mára nagyrészt kipusztult.
5. Vízgazdálkodás
Vízgazdálkodás az ókori Egyiptomban / Nílus folyó
Jana Tarek / Pixabay
Bár a Nílus éves áradása viszonylag kiszámítható és nyugodt volt, mégsem volt mindig tökéletes.
Egyes években a magas árvizek tönkretehetik a gazdaságokat és a településeket, míg más években a túl kevés árvíz éhínséghez vezethet.
Az ókori egyiptomiak számos vízgazdálkodási gyakorlatot dolgoztak ki és alkalmaztak, hogy a folyó vizét egész évben a lehető legjobban kihasználják.
Az egyik legelterjedtebb a medencés öntözés gyakorlata volt.
A földterületek köré egy keresztbe-kasul húzódó földfal-gyűrűt építettek.
Amikor a Nílus áradt, a víz bejutott ezekbe a medencékbe.
A víz a folyó levonulása után is ezekben a medencékben maradt, lehetővé téve az ókori egyiptomiak számára, hogy terményeiket sokkal hosszabb ideig teljesen öntözve tartsák.(8)
6. Szabadidő és sport
Ókori egyiptomi halászat / Műalkotás Anchtifi sírjánál .
Nem meglepő egy olyan civilizáció esetében, amelynek középpontjában a Nílus állt, hogy számos szabadidős és sporttevékenység is a folyóhoz kapcsolódott.
A halászat sok egyiptomi, az elit és a köznép körében egyaránt kedvelt időtöltés volt.
Valójában az egyiptomiak a halászat úttörőinek mondhatók, mivel elsőként vezették be a halászatot a világba. (9)
Lásd még: A sötétség szimbolikája (Top 13 jelentés)Ezen kívül az úszás is gyakori tevékenység volt, sok ókori egyiptomi használta a folyót ennek gyakorlására.
A gazdagok és tehetősek azonban a palotájukban lévő saját medencéjükben gyakorolhatták a művészetet. (10)
7. Piramis épület
Khafre piramisa
Cesar Salazar / Pixabay
Lásd még: Top 23 szimbólumok a gazdagság & JelentésükAz ókori egyiptomi társadalom talán legismertebb és legjellegzetesebb aspektusa a fáraók sírhelyéül szolgáló piramisok építésének gyakorlata volt.
Építésük azonban nem lett volna lehetséges a Nílus jelenléte nélkül.
Mivel a királyságot keleten és nyugaton zord, száraz sivatagok vették körül, a folyó egyfajta "nemzeti autópályaként" szolgált.
A kőbányákból hatalmas köveket húztak ki és vittek hajókon, hogy több száz mérföldön át szállítsák őket a piramis építési helyszíne felé. (11)
A kirakodás után a Nílus vizével nedvesítették meg a homokot, hogy a munkások könnyedén el tudják vontatni a követ a kívánt helyre (12).
8. A fáraó intézménye
Abu Szimbel II. Ramszesz templom
Than217 az angol Wikipédián / Public domain
A fáraó többet jelentett, mint egyszerű királyt; egy ilyen személy az istenek közötti isteni közvetítő is volt. (13)
Ők voltak felelősek a Ma'at (kozmikus rend, egyensúly és igazságosság) erényeinek fenntartásáért, beleértve Egyiptom védelmét a külső és belső, emberi vagy egyéb fenyegetésekkel szemben.
De egy ilyen intézmény valószínűleg nem jönne létre a Nílus befolyása nélkül.
A Nílus nélkül számos kulcsfontosságú esemény, amely a fáraók uralmát eredményezte, nem történt volna meg.
A Nílus volt az, amely alakította az egyiptomi vallást, megteremtette társadalmi rétegződését, és előkészítette Felső- és Alsó-Egyiptom egyesülését. (14)
9. Kertészkedés
Egyiptomi freskó / Tó egy kertben. Töredék Nebamun sírjából.
British Museum / Public domain
Az ókori egyiptomiak különösen szerettek kertészkedni.
A templomok, paloták, sírok, sőt még a magánlakások is saját kertet tartottak fenn.
E kertek némelyike valóban grandiózus volt, geometrikus mintákkal, hatalmas tavakkal, fák soraival, díszített falakkal és oszlopokkal.
Ez a gyakorlat természetesen nem lett volna lehetséges egy egész évben könnyen hozzáférhető vízforrás - a Nílus - nélkül. (15)
Záró megjegyzés
Ön szerint milyen más módon segítette még a Nílus az ókori Egyiptomot? Vegyen részt a vitában az alábbi hozzászólásokban.
Ne felejtsd el megosztani ezt a cikket másokkal, akik szerinted szintén szívesen olvasnak az egyiptomi történelemről.
Hivatkozások
- How did the Nile shape Ancient Egypt? eNotes. [Online] 2016. 8. 31. //www.enotes.com/homework-help/how-did-nile-shape-ancient-egypt-764449.
- Anicent Egyiptom . History.com. [Online] //www.history.com/topics/ancient-history/ancient-egypt.
- Lumen. A Nílus és az egyiptomi vallás.
- Emily Teeter, Douglas Brewer. Religion in the Lives of the Ancient Egyptians. gypt and the Egyptians. s.l. : Cambridge University Press, 2002.
- Penfield CSD . Bronzkori civilizációk - A mükénéiek. Az ókori Görögország.
- Lumen. Urbanizáció és a városok fejlődése.
- Houston, Keith. The Book: A Cover-to-Cover Exploration of the Most Powerful Object of our Time. s.l. : W. W. Norton & Company, 2016.
- Egyiptom Nílus-völgyi öntözése. Postel, Sandra.
- Fishing and Hunting . [Online] 2016. 11. 21., 2016. www.reshafim.org.il.
- Egyiptom kormánya . Ősi egyiptomi sportok . Állami Információs Szolgálat . [Online] //www.sis.gov.eg/section/722/733?lang=en-us.
- Hogyan épültek a piramisok? A Nagy Piramis építése . [Online] [Idézi: 2020. 13. 7.] //www.cheops-pyramide.ch/khufu-pyramid/nile-shipping.html
- McCoy, Terrence. The surprisingly simple way Egyptians moved massive pyramid stones without modern technology. Washington Post . [Online] 2014. 2. 3. //www.washingtonpost.com/news/morning-mix/wp/2014/05/02/the-surprisingly-simple-way-egyptians-moved-massive-pyramid-stones-without-modern-technology/.
- National Geographic . Fáraók. National Geographic Reource Library . [Online] //www.nationalgeographic.org/encyclopedia/pharaohs.
- Joshua J. Mark. Pharoah . Őstörténeti enciklopédia . [Online] //www.ancient.eu/pharaoh/.
- Les Jardins. 102,103. o.
