Tartalomjegyzék
Amikor valaki fűzőt említ, sokunknak azonnal egy olyan nő képe jelenik meg, aki képtelen lélegezni vagy mozogni, csak azért, hogy elegánsnak tűnjön.
Ez részben igaz volt, de nem minden olyan rossz, mint ahogyan azt a fűzőkkel kapcsolatban gondolnánk. Bármennyire is szűkek voltak, a nők szerették viselni őket a kor divatja és megértése miatt.
Bár a fűzőt a nemességgel hozták kapcsolatba, a kérdés az, hogy a parasztok viseltek-e fűzőt és miért?
Derítsük ki.
Tartalomjegyzék
A parasztok fűzőt viseltek?
Julien Dupré festménye - Parasztok szénát mozgatnak. Julien Dupré, Public domain, a Wikimedia Commonson keresztül
A fűzők a 16. században keletkeztek, de csak néhány évszázaddal később váltak népszerűvé.
A 19. században a parasztasszonyok fűzőt viseltek, hogy megmutassák, hogy tiszteletreméltóak. A nehéz munkák elvégzésekor, de társadalmi összejöveteleken vagy a templomban is viselték.
A munkásosztálybeli parasztasszonyok az 1800-as évek végén olcsó anyagokból maguk készítették fűzőiket. Erre részben a varrógép feltalálásának köszönhetően voltak képesek.
A fűző a parasztasszonyok mindennapi öltözetének része volt, és a melltartó helyettesítésére is hordták, mivel az 1800-as években még nem létezett melltartó. 1889-ben találták fel az első modern melltartót, amely egy fűzőkatalógusban két darabból készült alsóruházatként jelent meg.
A fűző története
A név eredete
A "fűző" elnevezés a francia "corset" szóból származik. cors , ami azt jelenti "test", és szintén a régi latin test szóból származik - corpus 1 .
Lásd még: Ihy: A gyermekkor, a zene és az öröm IsteneA fűző legkorábbi ábrázolása
A fűző legkorábbi ábrázolását a minószi civilizációban2 találták meg, i. e. 1600 körül. A korabeli szobrok a mai fűzőhöz hasonló ruhákat ábrázoltak.
A fűző a késő középkorban
Egy középkori nő megigazítja a fűzőjét A fűző mai formája és megjelenése a késő középkorban, a 15. században kezdett kialakulni.
Ebben az időszakban a fűzőt a magas termetű nők viselték, akik kis derekukat (amelyet vizuálisan vonzónak tartottak) akarták ellapítani. A fűző viselésével hangsúlyozni tudták a mellkasukat, és testalkatuknak markánsabb és büszkébb megjelenést kölcsönöztek.
Ezekben a késő középkori időkben a nők fűzőt viseltek alsó- és felsőruhaként egyaránt. Elöl vagy hátul fűzővel tartották szorosan. Az elöl fűzős fűzőket stomacherrel fedték, amely eltakarta a fűzőket, és a fűzőt egy darabnak tüntette fel.
A fűző a 16-19. században
I. Erzsébet királynő képe a 16. századból. Történelmi rekonstrukció. Bizonyára ismeri I. Erzsébet királynőt3 és azt, ahogyan portrékon ábrázolták, amint felsőruházatot viselő fűzőt viselt. Ő a példa arra, hogy a fűzőt kizárólag a királyi családok viselték.
A fűzőket ebben az időben "stájer" néven is ismerték, és olyan prominens férfiak viselték, mint III. Henrik4, Franciaország királya.
A 18. századra a fűzőt a polgárság (középosztály) és a parasztság (alsó osztály) is elfogadta.
A korabeli parasztasszonyok olcsó anyagokból maguk készítették a fűzőket, amelyeket később a 19. század elején a varrógép5 feltalálásának köszönhetően tömegesen tudtak előállítani. A fűzőket gőzöléssel is formázták, ami megkönnyítette és felgyorsította a nagyobb léptékű gyártást.
Mivel a divat a 19. század végén fejlődött, a fűzők hosszabbak lettek, és gyakran a csípőre is kiterjedtek.
A fűző a 20. században
A 20. század elején a fűzők népszerűsége visszaesett.
A divat fejlődésével a nők minden osztályból elkezdtek melltartót viselni, ami nyilvánvalóan kényelmesebb volt.
Ez nem jelentette azt, hogy az emberek teljesen megfeledkeztek a fűzőről. A 20. század közepén még mindig népszerűek voltak a hivatalos ceremóniákon, különösen felsőruhaként.
Miért hordtak fűzőt a nők?
Los Angeles County Museum of Art, Public domain, a Wikimedia Commonson keresztül A nők több mint 400 éven át viseltek fűzőt, mert az a státusz, a szépség és a jó hírnév szimbóluma volt. A női test szépségét hangsúlyozták, mivel a karcsú derékkal rendelkező nőkről úgy gondolták, hogy fiatalabbak, nőiesebbek és vonzóbbak a férfiak számára.
Az elképzelés az volt, hogy a fűző korlátozza a nemesasszonyok fizikai mozgását, ami azt jelenti, hogy megengedheti magának, hogy másokat alkalmazzon szolgaként.
Ez igaz volt a késő középkorra, de a 18. század végére a munkásnők mindennapi viseletként fűzőt hordtak. Az, hogy a parasztasszonyok is viselték, azt jelentette, hogy a fűző nem korlátozta őket a munkában.
A legfontosabb, hogy a 18. században a parasztasszonyok fűzőt viseltek, hogy tiszteletreméltónak mutassák magukat, és társadalmi státuszukban közelebb kerüljenek a magasabb nemességhez.
Hogyan vélekednek ma a fűzőkről?
Ma a fűzőket egy letűnt korszak relikviáinak tekintik.
A modern életmód, amely a két világháború végén kezdődött, hozzájárult a divat gyors fejlődéséhez. Az új technológia és az emberi test megértése a plasztikai műtéteket, az egészséges táplálkozást és a rendszeres testmozgást a modern életmód részévé tette.
Számos változó tényező miatt a fűző továbbra is a hagyományos ünnepi öltözködés kis része marad. De már nem jelent tiszteletet és nemességet, mint évszázadokkal ezelőtt.
A divatban ma a fűzők variációit használják. Sok tervező, aki a női test szépségét szeretné hangsúlyozni, különböző mintájú és formájú, egyedi tervezésű fűzőket használ felsőruházatként.
Következtetés
Kétségtelen, hogy a fűző ma is népszerű, de nem a mindennapi viselet részeként, hanem a divat és a hagyományos ünnepségek kiegészítőjeként.
Lásd még: James: Névszimbolika és spirituális jelentésA parasztok divatból, státuszból, vagy talán azért viseltek fűzőt, mert kényelmesnek tartották?
Mai emberként soha nem fogjuk teljesen megérteni az évszázadokkal ezelőtti divathiedelmek összetett természetét.
Számunkra a fűzők elsősorban a történelem egy olyan korszakát képviselik, amikor a nőknek nem volt szólásszabadságuk, amikor kínzó fizikai fájdalmakat kellett elviselniük, hogy jól nézzenek ki a domináns férfiak számára.
Egyszerűen arra az időre emlékeztet minket, amikor a nők minden tekintetben egyenlőtlenek voltak a férfiakkal szemben.
Források
- //en.wikipedia.org/wiki/Corpus
- //www.penfield.edu/webpages/jgiotto/onlinetextbook.cfm?subpage=1624570
- //awpc.cattcenter.iastate.edu/directory/queen-elizabeth-i/
- //www.girouard.org/cgi-bin/page.pl?file=henry3&n=6
- //americanhistory.si.edu/collections/search/object/nmah_630930
A fejléc kép jóvoltából: Julien Dupré, Public domain, a Wikimedia Commonson keresztül
