Tartalomjegyzék
Az egyiptológusok szerint Dzsószer fáraó Egyiptom történelmében a hatalmas fejlődés időszakában került hatalomra. Uralkodása alatt virágzott a mezőgazdaság, a kereskedelem, az építészet, a művészetek, az egyiptomi polgári közigazgatás és az állami teológia.
Ezek a figyelemre méltó vívmányok tették Dzsószer-t a Harmadik dinasztia egyik legismertebb fáraójává. Bár a tudósok fenntartásokat fogalmaztak meg Dzsószer uralkodásának datálásával kapcsolatban, a különböző források különböző időpontokat adnak meg. Dzsószer uralkodása vagy i. e. 2686-tól i. e. 2648-ig, vagy i. e. 2667-től i. e. 2648-ig tartott.
A fáraó uralkodása alatt a "Netjerikhet", azaz "az istenek teste" elnevezést is magáévá tette. Ez a név jól mutatja, hogy a király mélyen hitt abban, hogy ő az égi isten, Hórusz földi megnyilvánulása.
Tartalomjegyzék
Tények Dzsószer királyról
- Dzsószer uralkodása alatt virágzott a mezőgazdaság, a kereskedelem, az építészet, a művészetek, az egyiptomi polgári közigazgatás és az állami teológia.
- Az egyiptológusok nem értenek egyet Dzsószer uralkodásának hosszát illetően, amely a feltételezések szerint 19 vagy 28 év volt.
- Dzsószer megnyitotta a türkiz- és rézbányászatot a Sínai-félszigeten, ami mesés gazdagságot hozott Egyiptomnak.
- Az életében keletkezett írásos szövegek soha nem említik őt Dzsószer néven.
- Djoser jellegzetes építménye és talán leghíresebb építménye a hatalmas lépcsős piramisa.
- Dzsószer piramisában egy életnagyságú szobor állt, amely jelenleg a kairói múzeumban található.
Djoser király uralkodása
A tudósok között a Dzsószer uralkodási idejével kapcsolatos nézeteltérés a Dzsószer tényleges uralkodási idejével kapcsolatos vitában folytatódott. Az egyiptológusok általában 19 vagy 28 éves uralkodási időt tulajdonítanak Dzsószer uralkodásának.
Dzsószer szobra.
Jon Bodsworth [Szerzői jogvédelem alatt álló szabad felhasználás], a Wikimedia Commonson keresztül
Dzsószer dinamikus uralkodása alatt számos kulcsfontosságú eredményt ért el. Gazdasági szempontból a Sínai-félszigeten található helyszíneken türkiz- és rézbányászatot folytatott, ami gazdagságot hozott a királyságának.Katonai szempontból Dzsószer több büntető hadjáratot indított a Sínai-félsziget területére, hogy megfékezze a bajkeverő helyieket. A Sínai-félsziget ütközőzónaként működött az engedetlen ázsiai népek és Egyiptom között. E hadjáratok sikere hozzájárult a királyság stabilizálásához és gazdasági hatalmának megszilárdításához.
Dzsószer katonai örökségét, amely kiterjesztette királyságát, kiegészítette építőmesteri ambíciói. Dzsószer uralkodása alatt számos építkezést rendelt meg. Valójában az egyik tényező, amely alátámasztja Dzsószer hosszú uralkodásának igényét, az általa hátrahagyott műemlékek száma és mérete.
Dzsószer jellegzetes építési teljesítménye és talán legmaradandóbb híre a hatalmas lépcsős piramisa. Dzsószer uralkodása alatt számos templom és szentély épült, valamint egy nagy templom Heliopoliszban, Khnum, az Elephantine-szigeten lévő kataraktvidék kosfejű istenének temploma, valamint egy befejezetlen abüdoszi sírkamra helyreállítása.
Ezt az építkezésre való összpontosítást kiegészítette Dzsószer művészetének támogatása. Dzsószer király portréi és faragványai jól mutatják a művészetek jelentőségének növekedését ebben az időszakban, és a művészetek folyamatos fejlődését az ő pártfogása alatt.
Dzsószer uralkodása alatt Egyiptom vallása fejlődött, szervezettebbé és kifinomultabbá vált. Politikai szempontból a tudósok szerint Dzsószer uralkodása alatt fejeződött be Egyiptom fővárosának északra történő áthelyezése.
Dzsószer uralkodása alatt élvezte népe tiszteletét, és évszázadokkal halála után is nagy tiszteletnek örvendett, amit a Ptolemaiosz-dinasztia (Kr. e. 332-30) éhínség sztéléje is bizonyít, amely beszámol Dzsószer szerepéről, aki megmentette Egyiptomot az éhínségtől azzal, hogy újraépítette Khnum, a Nílus forrásának istene templomát, akiről úgy vélték, hogy visszatartja kegyelmét, mert szentélyét engedték, hogyA történet szerint, amint Dzsószer befejezte a helyreállítást, az éhínség megszűnt.
Djoser családi vonala
Dzsószer volt az első egyiptomi fáraó, akit nem csupán uralkodónak, hanem istennek tekintettek. Az egyiptomi feljegyzések mintegy 1000 évvel a halála után hozzák először kapcsolatba Dzsószer nevét Netjerikhet fáraóéval.
Az egyiptológusok úgy vélik, hogy a király valódi születési neve Dzsószer volt, ami "szentet" jelent. Dzsószer az egyiptomi Óbirodalom harmadik dinasztiája idején uralkodott Egyiptomban, amely i. e. 2650 körül kezdődött.
Sajnos nem léteznek pontos névsorok az erre az időszakra vonatkozó királyokról, ezért a Harmadik dinasztia királyainak tényleges dátuma és uralkodási ideje bizonytalan. A kutatók azonban Dzsószer-t a dinasztia első vagy második uralkodójának ismerik el. A források szerint Dzsószer 19-28 évig uralkodott.
Lásd még: Ősi egyiptomi sportokDzsószer közvetlen családi vonala az idők során többnyire elveszett. Ma már a tényleges születési dátuma ismeretlen. Dzsószer feltehetően Khasekhemwy (Kr. e. 2680 körül) fia volt, akit a tudósok általában Egyiptom második dinasztiájának utolsó királyaként tartanak számon. Anyja feltehetően Nimaathap királynő volt, míg felesége Hetephernepti királynő, akiről feltételezik, hogy Khasekhemwy lánya volt, így az ő féltestvére.nővér.
Egyes tudósok szerint Dzsószer nem közvetlenül apja utódja volt, mivel testvére, Nebka uralkodott előtte. Dzsószer két lánya volt, fiairól nem tudunk. Szekhemkhet követte őt a trónon, és lehet, hogy vérrokonságban állt vele.
Djoser lépcsős piramisa
Talán semmi sem szimbolizálja Egyiptomot annyira, mint a csodálatos piramisok. Az ókori Egyiptom talán leghíresebb műemlékei, a piramisok mind a mai napig lenyűgözik a tudósokat és az embereket egyaránt.
Az egyiptomi királyok emléke előtt tisztelgő eposzok az ország szinonimái, és a piramisok szerkezetének fejlődését évszázadok óta vitatják és dokumentálják.
Egy dolog azonban megcáfolhatatlan: ezek a monumentális vállalkozások egy király kolosszális emlékművének nyomdokaiba léptek, amelyet egy zseniális építész tervezett. Ez az emlékmű Dzsószer lépcsőpiramisa volt Szakkarában.
Djoser király lépcsős piramisa.
Lásd még: Francia divat az 1960-as évekbenBernard DUPONT [CC BY-SA 2.0], a Wikimedia Commonson keresztül
Dzsószer nem csak Egyiptom harmadik dinasztiájának első királya volt, de ő volt az első, aki kőből építkezett. Dzsószer trónra lépése előtt a temetkezés szokásos módja a szárított agyagtéglából kialakított, téglalap alakú masztaba sírok voltak. Ezek a hatalmas föld feletti műemlékek fedték a föld alatti folyosókat, ahol az elhunyt királyt nyugalomba helyezték.Dzsószer vizírja, Imhotep (i. e. 2667 körül) máig tisztázatlan okokból úgy gondolta, hogy királya számára egy még impozánsabb síremléket és síremléket épít, és egymásra helyezi a masztabákat, így hozva létre a ma ismert lépcsős piramist.
Így született meg a világ első monumentális kőépülete a történelemben, amely méltó egy isten földi megnyilvánulásához.
Dzsószer úgy döntött, hogy szakít a bevett hagyományokkal, és hatalmas sírját Szakkarában építette.
A lépcsőpiramis elsődleges célja az volt, hogy Dzsószer maradványait az örökkévalóságig megvédje, így biztosítva múmiáját és hatalmas vagyonát. Amikor azonban Jean-Phillippe Lauer egyiptológus 1934-ben feltárta a király sírkamráját, csak egy mumifikálódott bal lábat és más töredékes darabokat talált Dzsószer földi maradványaiból. A sírt nyilvánvalóan kirabolták az ókorban.
Bár Dzsószer lépcsőpiramisa nem tudta megvédeni halhatatlanságát, Dzsószer látomása és egy ilyen kolosszális vállalkozás megépítéséhez szükséges szervezési készsége megteremtette a terepet az egyiptomi királyok következő generációi számára, és olyan emlékművet hozott létre, amely az egyiptomi történelem következő 2500 évében is fennmaradt.
Elkészült állapotában Dzsószer lépcsőpiramisa 204 láb vagy 62 méter magasra emelkedett a levegőbe, és ez volt a legmagasabb építmény a Földön. 40 hektáron vagy 16 hektáron terült el az udvarokat, szentélyeket, templomot és az ott lakó papok lakrészeit magába foglaló kiterjedt komplexum, amelyet egy 30 láb vagy 10,5 méter magas fal vett körül. A falba 13 hamis ajtót vágtak, amelyek elrejtették az egyetlen igazi bejáratot.A teljes külső falat ezután egy 2 460 láb vagy 750 méter hosszú és 131 láb (40 méter) széles árok övezte.
Visszatekintés a múltra
Vajon Dzsószer fáraó felesége, Hetephernepti királyné, valójában apja, Khasekhemwy király lánya volt, és így Dzsószer féltestvére?
A fejléc kép jóvoltából: Djehouty [CC BY-SA 4.0], a Wikimedia Commonson keresztül
