Edfu temploma (Hórusz temploma)

A Luxor és Asszuán között, Felső-Egyiptomban található Edfu temploma ma az egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt templom egész Egyiptomban. Hórusz templomaként is ismert, kivételesen jól megőrződött feliratai figyelemre méltó betekintést nyújtottak az egyiptológusoknak az ókori Egyiptom politikai és vallási elképzeléseibe.

Egy kolosszális Hórusz-szobor sólyom alakjában tükrözi a hely nevét. Az edfui templomban található feliratok megerősítik, hogy azt Hórusz Behdety istennek, az ókori egyiptomiak szent sólymának szentelték, akit általában egy sólyomfejű férfi ábrázolt. Auguste Mariette francia régész az 1860-as években ásatta ki a templomot a homoksírból.

Tartalomjegyzék

Tények az edfui templomról

• Az edfui templomot a Ptolemaiosz-dinasztia idején, i. e. 237 és i. e. 57 között építették.
• Hórusz Behdety istennek, az ókori egyiptomiak szent sólymának szentelték, akit egy sólyomfejű férfi ábrázolt.
• A templomot egy kolosszális szobor uralja, amely Hóruszt ábrázolja sólyom alakjában.
• A Hórusz-templom a legteljesebb mértékben fennmaradt templom Egyiptomban.
• A templomot idővel elárasztotta a Nílus áradásaiból származó üledék, így 1798-ra már csak a hatalmas templomoszlopok teteje volt látható.

Építési fázisok

Az edfui templomot három szakaszban építették:

1. Az első szakasz magában foglalta az eredeti templomépületet, amely a templom magját képezi, beleértve egy oszlopcsarnokot, két másik termet, egy szentélyt és több oldalkamrát. III. Ptolemaiosz Kr. e. 237 körül kezdte meg az építkezést. Mintegy 25 évvel később, Kr. e. 212. augusztus 14-én, IV. Ptolemaiosz tizedik trónévében fejezték be az edfui templom főépületét. VII. Ptolemaiosz ötödik évében, a VII.szabály, a templom ajtajai kerültek beépítésre, több tárgy mellett.
2. A második fázisban a falakat feliratokkal díszítették. A társadalmi zavargások okozta tétlenség miatt a templom építése közel 97 évig folytatódott.
3. A harmadik szakaszban épült az oszlopcsarnok és az előcsarnok. Ez a szakasz IX. Ptolemaiosz uralkodásának 46. éve körül kezdődött.

Építészeti hatások

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a Hórusz-templom építési szakaszának befejezéséhez közel 180 évre volt szükség. A templom építése i. e. 237 körül kezdődött III. Ptolemaiosz Euergetész alatt. A feliratok szerint a templomot végül i. e. 57 körül fejezték be.

Az edfui templomot egy olyan helyen építették, amelyről az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy a Hórusz és Széth közötti epikus csata helyszíne volt. Az észak-déli tengelyen tájolt Hórusz-templom egy korábbi templomot váltott fel, amely a jelek szerint kelet-nyugati tájolású volt.

A templom a klasszikus egyiptomi építészeti stílus hagyományos elemeit mutatja be a ptolemaioszi görög árnyalatokkal vegyítve. Ez a fenséges templom három istenség kultuszának középpontjában áll: Hórusz Behdet, Hathor és Hor-Sama-Tawy fia, Hór-Sama-Tawy.

Alaprajz

Az edfui templom egy főbejáratból, egy udvarból és egy szentélyből áll. Az elsődleges bejárattól nyugatra található a Születés Háza, más néven a Mamisi. Itt rendezték meg minden évben a Koronázási Ünnepet Hórusz és a fáraó isteni születésének tiszteletére. A Mamisi belsejében számos kép meséli el Hórusz égi születésének történetét, amelyet Hathor, az anyaság, a szerelem istennője felügyelt,és öröm, más születési istenségek kíséretében.

A Hórusz-templom építészeti jellegzetességei közé tartoznak a templom bejáratánál álló monumentális oszlopok, amelyeken VIII. Ptolemaiosz király ünnepélyes csatajelenetei láthatók, amint Hórusz tiszteletére legyőzi ellenségeit. Az oszlopok 35 méter magasra emelkednek a levegőbe, és ezzel a legmagasabb fennmaradt ókori egyiptomi építménynek számítanak.

Az elsődleges bejáraton áthaladva és a kolosszális oszlopok között a látogatók egy nyitott udvarral találkoznak. Az udvar oszlopainak tetején díszített kapitálisok állnak. Az udvaron túl egy hiposztílus-terem, az áldozatok udvara található. Az udvart két fekete gránit Hórusz-szobor díszíti.

Az egyik szobor tíz láb magasan a levegőbe emelkedik, a másik szobornak pedig levágták a lábát, és a földön fekszik.

Az első csarnok után helyezkedik el egy második, kompakt hiposztílus-terem, a Fesztivál-terem. Itt található a templom legrégebbi fennmaradt része. Az ókori egyiptomiak számos ünnepük alkalmával füstölővel illatosították és virágokkal díszítették a termet.

A Fesztiválcsarnokból a látogatók az Áldozatok Csarnokába jutnak. Itt Hórusz isteni képmását a tetőre szállítják, hogy a nap fénye és melege újra felélessze. Az Áldozatok Csarnokából a látogatók a belső Szentélybe, a komplexum legszentebb részébe jutnak.

Az ókorban csak a főpapok léphettek be a szentélybe. A szentélyben található egy tömör fekete gránittömbből faragott szentély, amelyet II. Nektanebónak szenteltek. Itt domborművek sora mutatja IV. Ptolemaiosz Philopator Hórusz és Hathor imádatát.

Kiemelt információk

• A pylon két hatalmas toronyból áll, a pylon előtt két nagy szobor áll, amelyek Hórusz istent szimbolizálják.
• A Nagy Kapu az edfui templom főbejárata, cédrusfából készült, arany és bronz berakással, tetején egy szárnyas napkoronggal, amely Hórusz Behdety istent ábrázolja.
• A templomban található egy nilométer, amelyet a Nílus vízszintjének mérésére használtak, hogy megjósolják az éves árvíz érkezését.
• A Szentek Szentje volt a templom legszentebb része, ide csak a király és a főpap léphetett be.
• Az Első Váróterem volt a templom oltárterme, ahol az isteneknek szánt áldozatokat mutatták be.
• A Napudvarban található feliratok Nut utazását mutatják a napbarakkján a napfény 12 órája alatt.

A múlton való elmélkedés

Az edfui templomban talált feliratok lenyűgöző betekintést nyújtanak az ókori Egyiptom kulturális és vallási hiedelmeibe a ptolemaioszi időkben.

A fejléc kép jóvoltából: Ahmed Emad Hamdy [CC BY-SA 4.0], a Wikimedia Commonson keresztül.