Tartalomjegyzék
Az Egyiptomi Halottak Könyve minden bizonnyal az egyik legszuggesztívebb cím, amelyet egy ókori szövegnek tulajdonítanak, egy ókori egyiptomi temetkezési szöveg. A szöveget valamikor az egyiptomi Újbirodalom kezdete körül alkották meg, és i. e. 50 körül már aktívan használták.
A Halottak Könyve, amelyet papok sora írt körülbelül 1000 év alatt, egyike volt azoknak a szent kézikönyveknek, amelyek az elit halottak szellemeinek a túlvilági életben való boldogulását szolgálták. A szöveg nem egy könyv, ahogyan azt ma értjük. Inkább varázsigék gyűjteménye, amelyek célja, hogy segítsenek az újonnan eltávozott léleknek eligazodni azokban a veszélyekben, amelyeket az egyiptomiak a halottakkal kapcsolatban hoztak létre.a Duat vagy túlvilági életük.
Tartalomjegyzék
Tények a Halottak könyvéről
- A Halottak Könyve inkább ókori egyiptomi temetkezési szövegek gyűjteménye, mint tényleges könyv.
- Az Egyiptomi Új Királyság kezdete körül jött létre.
- A szöveget papok egymás után írták körülbelül 1000 éven keresztül, és a szöveget aktívan használták Kr. e. 50-ig.
- Egy a szent kézikönyvek sorozatából, amely az elit elhunytak szellemeinek szükségleteit szolgálja a túlvilági utazásuk során.
- Szövege mágikus varázsigéket és varázsigéket, misztikus formulákat, imákat és himnuszokat tartalmaz.
- A varázslatok gyűjteménye arra szolgált, hogy segítse az újonnan eltávozott lelket a túlvilági élet veszélyei között eligazodni.
- A Halottak Könyvét soha nem egységesítették egyetlen, egységes kiadásban. Nem volt két egyforma könyv, mivel mindegyik kifejezetten egy adott személy számára íródott.
- Jelenleg mintegy 200 példányt ismerünk az ókori Egyiptom kultúrájának különböző korszakaiból.
- Az egyik legfontosabb része a "szív mérlegelése" rítust írja le, ahol a frissen elhunyt lelket a Ma'at igazságtollával mérlegelték, hogy megítéljék az elhunyt életében tanúsított viselkedését.
Gazdag temetkezési hagyomány
A Halottak Könyve folytatta a temetkezési szövegek hosszú egyiptomi hagyományát, amely magában foglalja az azt megelőző piramisszövegeket és koporsószövegeket. Ezeket a traktátusokat kezdetben papirusz helyett sírfalakra és temetkezési tárgyakra festették. A könyv számos varázsigéje az i. e. 3. évezredre datálható. Más varázsigék későbbi kompozíciók voltak, és az egyiptomi harmadik köztes időszakból (11. sz. körüli időszak) származnak.A Halottak Könyvéből vett varázsigék közül sokat szarkofágokra írtak és sírfalakra festettek, míg maga a könyv általában vagy az elhunytak sírkamrájában vagy szarkofágjában volt elhelyezve.
A szöveg eredeti egyiptomi címe "rw nw prt m hrw", ami nagyjából annyit jelent, hogy A nappal való előbújás könyve. Két alternatív fordítás: A nappal való előbújás varázsigéi és A fénybe való előbújás könyve. A XIX. századi nyugati tudósok adták a szövegnek a mai címét.
Az ókori egyiptomi Biblia mítosza
Amikor az egyiptológusok először lefordították a Halottak Könyvét, az lángra lobbant a népi képzeletben. Sokan az ókori egyiptomiak Bibliájának tartották. Azonban, bár mindkét műnek van némi felszíni hasonlósága abban, hogy különböző korszakokban, különböző kezek által írt, majd később összeállított archaikus műgyűjtemények, a Halottak Könyve nem volt az ókori egyiptomiak szent könyve.
Lásd még: Koponya szimbolika (Top 12 jelentés)A Halottak Könyvét soha nem rendszerezték és kategorizálták egyetlen, egységes kiadásba. Nem volt két pontosan ugyanolyan könyv. Inkább kifejezetten egy-egy személy számára íródtak. Az elhunytnak jelentős vagyonra volt szüksége ahhoz, hogy megengedhesse magának, hogy személyre szabott használati utasítást rendeljen a varázsigékről, amelyek segítenek neki a túlvilági életben való bizonytalan utazásán.
A túlvilági élet egyiptomi koncepciója
Az ókori egyiptomiak a túlvilági életet a földi élet meghosszabbításaként tekintették. Miután az Igazság Csarnokában a szívüket az igazság tollához mérve sikeresen átmentek az ítéleten, az eltávozott lélek olyan létbe lépett, amely tökéletesen tükrözte az elhunyt földi életét. Miután az Igazság Csarnokában megítélték, a lélek továbbment, végül átkelt a Liliom-tó felett, hogy ott lakjon...Itt a lélek felfedezhette mindazokat az örömöket, amelyeket élete során élvezhetett, és szabadon élvezhette e paradicsomi örömöket mindörökké.
Ahhoz azonban, hogy a lélek elérje ezt a mennyei paradicsomot, meg kellett értenie, hogy milyen utat kell járnia, milyen szavakat kell kimondania az útja során a kérdésekre adott időpontokban, és hogyan kell megszólítania az isteneket. A Halottak könyve lényegében az eltávozott lélek viselkedési útmutatója volt az alvilágban.
Történelem és eredet
Az egyiptomi halottaskönyv az egyiptomi harmadik dinasztia idejéből (i. e. 2670-2613) származó feliratokon és sírfestményeken ábrázolt fogalmakból alakult ki. A 12. dinasztia idejére (i. e. 1991-1802) ezeket a varázsigéket és a hozzájuk tartozó illusztrációkat papiruszra írták. Ezeket az írott szövegeket az elhunytakkal együtt a szarkofágba helyezték.
Kr. e. 1600-ra a varázsigék gyűjteménye már fejezetekre tagolódott. Az Újbirodalom (Kr. e. 1570-1069 körül) körül a könyv rendkívül népszerűvé vált a gazdag rétegek körében. Szakértő írnokokat bíztak meg azzal, hogy egyénre szabott varázskönyveket készítsenek egy-egy ügyfél vagy annak családja számára. Az írnok előre jelezte, hogy az elhunyt milyen útra számíthatott halála után.annak megértése, hogy milyen életet élt az illető, amíg élt.
Az Új Királyság előtt csak a királyi család és az elit engedhette meg magának a Halottak Könyvének egy példányát. Az Új Királyság alatt az Ozirisz-mítosz növekvő népszerűsége elősegítette azt a hitet, hogy a varázsigék gyűjteménye elengedhetetlenül fontos, mivel Ozirisz szerepe a lélek megítélésében az Igazság Csarnokában. Mivel egyre több ember követelte a Halottak Könyvének személyes példányát, az írástudók találkoztak azzal, hogya kereslet megugrott, aminek következtében a könyv széles körben árucikké vált.
Lásd még: Mit csináltak a kalózok szórakozásból?A személyre szabott példányokat felváltották a "csomagok", amelyek közül a potenciális ügyfelek választhattak. A könyvben szereplő varázsigék számát a költségvetésük szabályozta. Ez a gyártási rendszer egészen a Ptolemaiosz-dinasztia koráig (i. e. 323-30) fennmaradt. Ez idő alatt a Halottak Könyve mérete és formája széles körben változott, egészen i. e. 650-ig. Ez idő tájt az írástudók 190 közös varázsigét határoztak meg. Az egyvarázslat, amelyet azonban a Halottak Könyvének szinte minden ismert példánya tartalmaz, úgy tűnik, hogy a 125. varázslat.
Varázslat 125
A Halottak Könyvében található számos varázsige közül talán a leggyakrabban előforduló varázsige a 125. Ez a varázsige arról szól, hogy Ozirisz és a többi isten az Igazság Csarnokában hogyan ítéli meg az elhunyt szívét. Ha a lélek nem ment át ezen a kritikus próbán, nem léphetett be a paradicsomba. Ebben a szertartásban a szívet az igazság tollával mérlegelték. Tehát, ha megértjük, milyen formában zajlott a szertartás.és a szavakat, amelyeket a léleknek Osiris, Anubis, Thoth és a Negyvenkét Bíró előtt kellett mondania, úgy vélték, hogy ez a legkritikusabb információ, amellyel a lélek a Csarnokba érkezhet.
A 125. varázslatot a lélek bevezetője kezdi: "Mit kell mondani, amikor megérkezik az Igazságszolgáltatás e csarnokába, megtisztulva [a lélek neve] minden gonoszságtól, amit elkövetett, és meglátva az istenek arcát." Ezt a bevezetőt követően az elhunyt elmondja a Negatív Vallomást. Ozirisz, Anubisz és Thot, valamint a Negyvenkét Bíró ezután kikérdezték a lelket. Pontos információkra volt szükség, hogy igazolják az emberéletét az isteneknek. A könyörgő léleknek tudnia kellett elmondani az istenek nevét és feladatát. A léleknek tudnia kellett elmondani minden egyes ajtó nevét is, amely a szobából kivezetett, annak a padlónak a nevével együtt, amelyen a lélek átment. Ahogy a lélek minden istennek és túlvilági tárgynak megfelelő válasszal válaszolt, a lelket azzal nyugtázták, hogy "ismersz minket, menj el mellettünk" ésígy a lélek útja tovább folytatódott.
A szertartás végén a varázsigét felíró írnok dicsérte ügyességét, hogy jól végezte munkáját, és megnyugtatta az olvasót. Úgy vélték, hogy az írnok minden egyes varázsige megírásakor az alvilág részévé vált. Ez biztosította számára, hogy saját halála után kedvező üdvözletet kap a túlvilágon, és biztonságban eljuthat az egyiptomi nádmezőre.
Egy egyiptomi, még egy fáraó számára is veszélyekkel teli volt ez a folyamat. Ha egy lélek helyesen válaszolt minden kérdésre, az igazság tollánál könnyebb szívvel rendelkezett, és kedvesen viselkedett a mogorva isteni kompkísérővel szemben, akinek az volt a feladata, hogy minden lelket átevezzen a Liliom-tón, a lélek a Nádas mezején találta magát.
Navigálás a túlvilágon
A léleknek az Igazság Csarnokába való belépése és az azt követő csónakázás a Nádas Mezőre vezető útja tele volt lehetséges hibákkal. A Halottak Könyve tartalmazott olyan varázsigéket, amelyek segítettek a léleknek megbirkózni ezekkel a kihívásokkal. Azonban soha nem garantálta, hogy a lélek túlélje az alvilág minden fordulatát.
Egyiptom hosszú történelmének egyes korszakaiban a Halottak Könyvét csupán finomhangolták. Más korszakokban a túlvilági életről úgy hitték, hogy az egy múló paradicsom felé vezető tévút, és jelentős változtatásokat eszközöltek a szövegén. Hasonlóan korszakok esetében a paradicsomba vezető út egyenes útnak tűnt, miután a lelket Ozirisz és a többi isten megítélte, míg máskoridőnként démonok hirtelen felbukkanhatnak, hogy becsapják vagy megtámadják áldozatukat, míg a krokodilok megnyilvánulhatnak, hogy meghiúsítsák a lélek útját.
Ezért a lélek varázslatoktól függött, hogy túlélje ezeket a veszélyeket, hogy végül elérje a megígért Nádas Mezejét. A szöveg fennmaradt kiadásaiban gyakran szereplő varázslatok: "Hogy ne haljon meg újra a Holtak Birodalmában", "Hogy elűzze a krokodilt, amely eljön, hogy elvigye", "Hogy ne egye meg a kígyó a Holtak Birodalmában", "Hogy isteni sólyommá alakuljon át", " Hogy ne legyenFőnixszé változott", "Kígyó elűzéséért", "Lótusszá változott". Ezek az átváltoztató varázslatok csak a túlvilágon voltak hatásosak, a Földön soha. Az az állítás, hogy a Halottak Könyve varázslói szöveg volt, téves és alaptalan.
Összehasonlítások a tibeti Halottak Könyvével
Az egyiptomi halottaskönyvet is gyakran hasonlítják a tibeti halottaskönyvhöz. A könyvek azonban ismét más célt szolgálnak. A tibeti halottaskönyv hivatalos címe: "Nagy felszabadulás a hallás által." A tibeti könyv egy sor szöveget gyűjt egybe, amelyeket hangosan fel kell olvasni valakinek, akinek az élete leáldozóban van, vagy aki nemrég halt meg. Tanácsot ad a léleknek, hogy mi történik vele.
A két ősi szöveg metszéspontja az, hogy mindkettőnek az a célja, hogy vigaszt nyújtson a léleknek, kivezesse a lelket a testéből, és segítse a túlvilágra vezető úton.
A tibetiek kozmoszfelfogása és hitrendszerük teljesen különbözik az ókori egyiptomiakétól. A két szöveg közötti legfontosabb különbség azonban az, hogy a Tibeti Halottak Könyve úgy íródott, hogy a még élők olvassák fel hangosan az elhunytaknak, míg a Halottak Könyve egy varázskönyv, amelyet a halottaknak szántak, hogy személyesen ismételjék, miközben a túlvilági életben utaznak.a könyvek összetett kulturális artefaktumokat képviselnek, amelyek célja, hogy a halál egy kezelhetőbb állapotot biztosítsanak.
A Halottak Könyvében összegyűjtött varázsigék - függetlenül attól, hogy melyik korszakban írták vagy gyűjtötték össze őket - a léleknek a halál utáni folytonosságot ígérték. Ahogy az életben is, megpróbáltatások és megpróbáltatások várnak rá, buktatókkal, amelyeket ki kell kerülni, váratlan kihívásokkal, amelyekkel szembe kell nézni, és veszélyes területeket kell átkelni. Az út során szövetségesek és barátok várnak rá, akiket meg kell ölelni.de végül a lélek várhatta a jutalmat az erényes és jámbor életért.
Azoknak a szeretteiknek, akiket a lélek hátrahagyott, ezeket a varázsigéket azért írták, hogy az élők elolvashassák őket, emlékezzenek elhunytjaikra, gondoljanak rájuk a túlvilági utazásuk során, és megnyugodjanak, hogy biztonságosan navigálták útjukat a sok kanyaron és fordulón keresztül, mielőtt végül elérik az örök paradicsomot, amely a Nádas mezején várja őket.
A múlton való elmélkedés
Az egyiptomi halottaskönyv az ősi varázsigék figyelemre méltó gyűjteménye. Egyrészt tükrözi az egyiptomi túlvilági életre jellemző összetett képzeletet, másrészt a kézművesek kereskedelmi válaszait a megugró keresletre, még az ókorban is!
A fejléc kép jóvoltából: British Museum free image service [Public domain], a Wikimedia Commonson keresztül
