Tartalomjegyzék
A mórok egy tág fogalom, amelyet az európaiak általában az Ibériai-félsziget és Észak-Afrika középkori muszlimjaira használtak. 711 és 1492 között az Afrikából származó muszlimok uralták az Ibériai-félszigetet, amely a mai Portugália és Spanyolország területét jelenti.
Lásd még: Kalóz vs. közlegény: Ismerje a különbségetA mórok egy sokszínű népcsoport voltak, amely Észak-Afrika Maghreb-régiójából származott.
Bár a "mórok" kifejezést leginkább az ókori Róma Mauretania tartományából származó berberekre és más népcsoportokra használták [1], az európaiak a középkorban minden muszlimra használták ezt a szót, beleértve az észak-afrikai berbereket, az arabokat és a muszlim európaiakat is.
Tartalomjegyzék
Minden, amit a "mór" kifejezésről tudni kell
A "mór" kifejezéssel a muszlim történelemkönyvekben, a művészetben és az irodalomban is találkozhatunk. A görög " Mauros " [2], ami azt jelenti, hogy "sötét bőrű vagy fekete".
Ezután a szó latinul Mauri (a Mauro többes száma) lett, amit később különböző európai nyelveken, köztük az angolban is "mórok"-ként adtak vissza.
Ezt a kifejezést eredetileg azokra a berber törzsekhez tartozó emberekre használták, akik a Mauretania nevű afrikai régióban, a mai Észak-Afrikában éltek. A mauri kifejezést a latin középkorban az Északnyugat-Afrika partvidéki területein élő berberekre és arabokra is használták.
Fontos megjegyezni, hogy a mórok nem önállóan definiált vagy különálló nép, és a kifejezésnek soha nem volt valódi etnológiai értéke [3]. Érdekes módon a portugálok a gyarmati korszakban kezdték a Délkelet-Ázsiában élő muszlimokat "indiai móroknak" és "ceyloni móroknak" nevezni [4].
Kasztíliai nagykövetekcantigas de santa maria, Public domain, via Wikimedia Commons
Az Ibériai-félszigetet uraló mórok
Kr. u. 711-ben az észak-afrikai mórok Tariq ibn Ziyad parancsnoksága alatt az Ibériai-félsziget - a muszlim irodalomban Al-Andalus néven ismert - muszlim meghódítását vezették. Ez egy nagy terület volt, amely Szeptimánia és a mai Portugália és Spanyolország nagy részét foglalta magában.
Az Ibériai-félszigeten i.sz. 718-ra már kialakult az iszlám uralom, és sok mór kezdett el vándorolni ebbe a régióba Észak-Afrikából. A muszlim Ibéria évtizedeken belül független államot hozott létre, elszakadva az iszlám világ többi részétől.
Ennek a régiónak a lakói Európa hatására egyedi kultúrát alakítottak ki, amely nagyban különbözött a Közel-Kelet kultúrájától.
Ez volt a kezdete annak a hosszú ideig tartó muszlim korszaknak, amely közel 800 évig uralta az Ibériai-félszigetet, és nagy hatással volt a portugál és a spanyol kultúrára.
A mór Spanyolország vívmányai és fejlődése
A mórok tovább haladtak előre, és Kr. u. 827-ben elfoglalták Szicíliát és Maszarát, ami lehetővé tette számukra, hogy kikötőt alakítsanak ki és megszilárdítsák a sziget fennmaradó részét.
Abban az időben a keresztény Európa lakosságának 99 százaléka analfabéta volt [5], de a muszlimok a mór Spanyolországban általánossá tették az oktatást.
Abban az időben egész Európában csak két egyetem volt, míg a móroknak 17, különböző régiókban található egyetemük volt, többek között Toledóban, Sevillában, Malagában, Juenlben, Granadában, Cordovában és Almeriában.
Emellett több mint 70 nyilvános könyvtárat hoztak létre, ami Európában nem létezett.
A mórok a sok háború ellenére évszázadokon át tartották ellenőrzésük alatt az Ibériai-félszigetet. Az egész régió teljessé tételéhez egy egyszerű iszlám adórendszert alkalmaztak. Az Ibériai-félsziget minden keresztényének és zsidójának adót kellett fizetnie, hogy békésen gyakorolhassa vallását.
Ez lehetővé tette, hogy a zsidók, keresztények és muzulmánok évszázadokon át békében és harmóniában éljenek, és a móroknak azt is, hogy befolyásolják a spanyol keresztényeket. Ők a mór kultúrát egzotikusnak kezdték tartani, és muzulmán ruhákat kezdtek viselni [6].
A korabeli muszlim világ a tudomány fejlődésének is hódolt különböző területeken, mint például az algebra, a fizika és a kémia. A modern nyugati világban használt algebrai számrendszert és algebrát egy muszlim tudós, Muhammad ibn Musa al-Khwarizmi [7] kezdte el alkalmazni.
A mór Spanyolország bukása
A mórok közel 800 évig uralták az Ibériai-félszigetet, de a kulturális és vallási különbségek konfliktushoz vezettek az európai keresztény királyságokkal. Ez a konfliktus a reconquista [8] néven ismert.
Lásd még: Hatsepszut halotti templomaA mórokat 1224-ben kiűzték Szicíliából a Lucera településre, amelyet szintén a fehér-európai keresztények pusztítottak el 1300-ban.
Később, i.sz. 1492-ben Granada eleste véget vetett a muszlim uralomnak Spanyolországban. Számos muszlim közösség maradt Spanyolországban, de i.sz. 1609-ben őket is kiűzték a térségből.
Nem a muszlimok voltak az egyetlenek, akik szenvedtek a reconquista miatt. A muszlim Spanyolországban élő zsidók is nehézségekkel szembesültek. Az Ibériai-félsziget volt ugyanis az egyetlen régió egész Nyugat-Európában, ahol a zsidók békésen élhettek.
A zsidó tudományosság a mór tudósok és tudósok mellett virágzott. A zsidó tudományosság aranykorának is nevezik.
Granada kapitulációjaFrancisco Pradilla y Ortiz, Public domain, via Wikimedia Commons
A mórok helyzete Granada eleste után
Miután a spanyolországi keresztény királyságok i.sz. 1492-ben legyőzték a mórokat, sokan közülük kénytelenek voltak áttérni a kereszténységre, vagy üldöztetéssel kellett szembenézniük. A kereszténységre áttérteket moriszkóknak nevezték.
A moriszkókat továbbra is hátrányos megkülönböztetés és üldözés érte, és sokukat végül a 17. század elején kiutasították Spanyolországból. Ekkorra a spanyolországi moriszkó népesség nagyrészt eltűnt áttérés, kiűzetés vagy önkéntes migráció révén.
A Spanyolországból menekülni tudó mórok egy része a muszlim világ más részein, például Észak-Afrikában és az Oszmán Birodalomban telepedett le. Mások Spanyolországban maradtak, de kultúrájukat és életmódjukat a spanyol hatóságok nagyrészt elnyomták.
Utolsó szavak
Az észak-afrikai Maghreb-országokból származó mórok elsősorban a térségbe vándorolt és az iszlámra áttért arab és berber népek leszármazottai voltak.
A 7. és 8. században a mórok több nagyhatalmú muszlim államot hoztak létre a térségben. Fejlett kultúrájukról és tudományukról voltak híresek, és fontos szerepet játszottak Észak-Afrika és Európa történelmében.
Államuk végső bukása ellenére maradandó örökséget hagytak az egykor általuk uralt területeken.