III. Thutmose király: Családi vonal, teljesítmények és bélyegek; Uralkodás

III. Thutmóz (i.e. 1458-1425), más néven III. Tuthmosis III. volt Egyiptom 6. királya a 18. dinasztia idején. Az ókor egyik legnagyobb katonai vezetőjeként szerzett maradandó hírnevet. Ez a katonai képesség megalapozta, hogy Egyiptom egyik leghatékonyabb uralkodója legyen. Trónneve, Thutmóz, azt jelenti: "Thot született", míg születési neve, a "Menkhperre" azt jelenti: "Örökkévaló az Örökkévaló".Rá megnyilvánulásai." III. Thutmózes mindkét neve az ókori Egyiptom két leghatalmasabb istenségét ismerte el.

Tartalomjegyzék

Tények Thutmose III-ról

• Egyiptom 18. dinasztiájának 6. királyát és nemzeti hősét, III. Thutmózét tisztelte a népe.
• Az ókor egyik legnagyobb katonai vezetője, aki 20 év alatt 17 hadjáratot vezetett sikeresen, és hatalmas vagyont szerzett Egyiptomnak.
• Katonai zseni volt, aki a meglepetésszerű támadások, a gyors mozgás, a logisztika és az utánpótlási vonalak művészetének mestere.
• III. Thutmose kézművesei Egyiptom történelmének legszebb alkotásait hozták létre, a díszes festményekkel ékesített síremlékektől a karnaki masszív oszlopokig, a festészet, a szobrászat és az üvegkészítés virágzott.
• Ő állította fel Egyiptom számos fenséges obeliszkjét, köztük azokat, amelyek ma New Yorkban, Isztambulban, Rómában és Londonban állnak.

Thutmose III családi vonala

Thutmóz III. Thutmóz II (i. e. 1492-1479) és Thutmóz II. egyik kisebbik feleségének, Isetnek a fia volt. Thutmóz II. Thutmóz II. felesége volt Hatsepszut királyné (i. e. 1479-1458) is, I. Thutmóz (i. e. 1520-1492) királyi lánya, aki szintén Amun istenfeleség szerepét töltötte be.

Amikor II. Thutmose meghalt, III. Thutmose mindössze hároméves volt, túl fiatal az uralkodáshoz, így Hatsepszut lett a régens. Hatsepszut később fáraónak nyilvánította magát, és maga foglalta el a trónt, az egyiptomi történelem egyik leghatalmasabb nőjévé válva.

Amikor III. Thutmóz nagykorúvá vált, mostohaanyja rábízta Egyiptom fegyveres erőinek parancsnokságát. Ez egy ihletett döntés volt, még ha politikai indíttatású is. III. Thutmóz karizmatikus vezetőnek és kivételes katonai stratégának bizonyult.

III. Thutmózé Hatsepszut uralkodása alatt és hatalomra jutása

III. Thutmóse Egyiptom fővárosában, Thébában, a királyi udvarban nőtt fel. Korai életéről kevés dokumentált bizonyíték maradt fenn. Azonban ahogy az Egyiptomi Újbirodalomban szokás volt, a hercegek nevelésének középpontjában a testi és szellemi fejlődés állt.

III. Thutmóse feltehetően katonai taktikát és stratégiát tanult az atlétikával együtt, amíg az iskolában volt. Úgy gondolják, hogy részt vett Hatsepszut korai külföldi hadjárataiban is. Az Újbirodalom fáraói között általános gyakorlat volt, hogy utódaikat már fiatalon a katonaságba vonták be. Ez idő alatt III. Thutmóse állítólag a kézitusában, az íjászatban és a kézitusában is tökéletesítette képességeit.és a lovasélet.

III. Thutmóse nevelőanyja III. Thutmóse nevelőévei alatt Egyiptom egyik legvirágzóbb korszakában uralkodott. Miután Hatsepszut kezdeti hadjáratai biztosították uralmát, kevés nagyobb tengerentúli bevetésre került sor, és a hadsereg elsősorban a kereskedelem védelmére és a rend fenntartására összpontosított Egyiptom hosszú határai mentén.

Hatsepszut i. e. 1458-ban bekövetkezett halála és III. Thutmózes trónra lépése után a szíriai és kánaáni egyiptomi vazallusállamok királyai fellázadtak. III. Thutmózes a közvetlen fellépést részesítette előnyben a tárgyalások helyett, ezért első katonai hadjáratára elindult Egyiptomból.

III. Thutmose katonai hadjáratai

III. Thutmózes 20 év alatt 17 hadjáratot vezetett sikeresen. A fáraó utasítására győzelmeinek részleteit feljegyezték a karnaki Amun-templomban. Ma már elismerten az ókori Egyiptom katonai hadjáratainak legkimerítőbb feljegyzései léteznek.

III. Thutmóse első hadjárata a megiddói csatában, leghíresebb csatájában csúcsosodott ki. A hadjáratról szóló beszámolót III. Thutmóse magántitkárától kaptuk (i. e. 1455 körül).

Tjaneni részletes leírást ad III. Thutmóse-ről, mint a saját képességeiben és a győzelemben rendkívül biztos főparancsnokról. III. Thutmóse egy kevéssé használt marhapálya elfoglalásával taktikai meglepetést ért el, és szétverte az ellenséget. III. Thutmóse ezután a városra vonult, és nyolc hónapon át ostromolta, amíg meg nem adták magukat. III. Thutmóse hatalmas hadizsákmánnyal megrakodva tért haza,csak azért maradtak, hogy betakarítsák a legyőzött hadsereg termését.

Megiddóban III. Thutmózes olyan politikát indított el, amely minden későbbi hadjárata során folytatódott. A legyőzött királyok nemes gyermekeit visszahozta Egyiptomba, hogy egyiptomi nevelésben részesüljenek. Amikor nagykorúvá váltak, hazatérhettek, ahol sokan továbbra is támogatták az egyiptomi érdekeket.

A Megiddónál aratott győzelemmel III. Thutmózé ellenőrzése alá vonta Kánaán északi részét. Núbiai hadjáratai ugyanilyen sikeresnek bizonyultak. III. Thutmózé 50. évére Egyiptom határait minden elődjénél jobban kiterjesztette, és Egyiptomot gazdagabbá tette, mint amilyen az Óbirodalom 4. dinasztiájának kezdete óta (i. e. 2613-2181 körül) bármikor is volt.

III. Thutmose és a művészetek

III. Thutmóse uralkodását nem csak a katonai hadjáratok kötötték le. A művészetek pártfogása kiterjedt arra, hogy 50 templomot, valamint számtalan emlékművet és sírkamrát rendelt. III. Thutmóse többet tett a karnaki Amun-templomhoz, mint más fáraók. Ironikus módon a karnaki templom felújítása megőrizte a korábbi királyok neveit, és leírásokat adott, amelyek felvázolták sajáthadjáratok.

III. Thutmózes alatt a művészi készségek virágzásnak indultak. Az üvegkészítés kifinomult és elsajátításra került. A szobrászat kevésbé idealizált és realisztikusabb stílusban készült. III. Thutmózes mesteremberei Egyiptom hosszú történelmének legszebb alkotásait hozták létre. A bonyolult festményekkel és szabadon álló oszlopokkal díszített síremlékektől a karnaki hatalmas oszlopokig. III. Thutmózes nyilvános parkokat és kerteket is létrehozott, amelyek teljes egészébentavacskákkal és tavakkal az alattvalói kikapcsolódását szolgálta, míg palotáját és karnaki templomát egy magán kert vette körül.

Hatsepszut emlékműveinek megrongálása

Az egyik legvitatottabb cselekedet, amelyet III. Thutmóznak tulajdonítanak, Hatsepszut emlékműveinek meggyalázása és az a kísérlete, hogy nevét kitörölje a történelmi feljegyzésekből.

Az egyiptomi vallási hiedelem szerint egy személy nevének eltörlése a nem létezésre ítélte őt. Ahhoz, hogy egy ókori egyiptomi folytathassa örök útját a túlvilágon, emlékezni kellett rá.

A legtöbb tudós jelenlegi véleménye szerint III. Thutmózes azért rendelte el ezt a hadjáratot, hogy megakadályozza, hogy Hatsepszut példaképpé váljon a jövő uralkodni vágyó királynői számára. Az egyiptomi utókor elbeszéléseiben nem volt helye annak, hogy egy nő trónra lépjen és hatalmat gyakoroljon.

A fáraó egyik legfontosabb feladata a ma'at, a harmónia és az egyensúly elve volt, amely az ókori egyiptomi kultúra középpontjában állt. Úgy gondolják, hogy ez motiválta III. Thutmózét, hogy Hatsepszut nevét kitörölje.

Hagyaték

III. Thutmóse jelentős katonai örökséget hagyott hátra. III. Thutmóse egy elszigetelt és meggyengült nemzetet fogott, és Egyiptomot császári hatalommá alakította át. III. Thutmóse az Eufrátesz folyótól Mezopotámiában, Szírián és Levantén át egészen a Nílus Ötödik Kataraktjáig Núbiában elterülő birodalom kiépítésével megszilárdította Egyiptom befolyását, mint erős és virágzó nemzetet. ThutmóseIII. megtestesítette az egyiptomi harcos-király ideálját, aki hadseregét sorozatos dicsőséges győzelmekre vezette, megszilárdítva ezzel egyiptomi nemzeti hősiességét és az ókori Egyiptom egyik legnagyobb királyának státuszát.

A múlton való elmélkedés

Vajon III. Thutmóse valóban egy ősi Napóleon volt, egy briliáns hadvezér, aki soha nem vesztett csatát, vagy csupán egy ügyes propagandista, aki ellopta Hatsepszut örökségét?

A fejléc kép jóvoltából: Louvre Múzeum [CC BY-SA 2.0 fr], a Wikimedia Commonson keresztül.