Tartalomjegyzék
Az ókori egyiptomi kartus egy ovális keret, amely egy isten, az arisztokrácia egy tagja vagy egy magas rangú udvari tisztviselő nevét tartalmazó hieroglifákat tartalmaz.
Stilisztikailag a kartus egy kötélhurkot ábrázol, amelyet mágikus erővel ruháztak fel, hogy megvédje a beléje írt nevet. Az ovális alakot három kötélkapcsolatot tartalmazó lapos vonallal rögzítették, jelezve, hogy az egy királyi személyhez tartozik, legyen az egy fáraó, királynő vagy más magas rangú személy születési neve.
A kartotékokat az ókori Egyiptomban először i. e. 2500 körül kezdték el széles körben használni. A korai fennmaradt példák szerint eredetileg kör alakúak voltak, de fokozatosan alakultak át lapos, ovális formává. A megváltozott forma helytakarékosabb volt a hieroglifák sorrendjének elrendezéséhez a határain belül.
Tartalomjegyzék
A neveknek hatalma volt az ókori Egyiptomban
Az egyiptomi fáraóknak általában öt nevük volt. Az első nevet születésükkor kapták, míg további négy nevet csak a trónra kerülésükkor vettek fel. Ezt az utolsó négy nevet azért adták a királynak, hogy hivatalosan is megfigyeljék az emberből istenné válását.
Lásd még: Top 12 Virágok, amelyek a védelmet szimbolizáljákÚgy tűnik, hogy a fáraó születési neve a fáraó egész életében folyamatosan használatban maradt. A születési név volt a fáraók kartusain használt uralkodó név, és a fáraó leggyakoribb neve.
Trónra lépésekor a fáraó felvett egy királyi nevet. Ezt a királyi nevet "prenomen"-nek nevezték. Általában a fáraó születési nevével vagy "nomen"-jével együtt egy kettős kartusban ábrázolták.
A kartuszi hieroglifák megjelenése
Snefru király a negyedik dinasztia idején vezette be a kartuszi hieroglifákat az egyiptomi kultúrába. A kartuszi szó nem ókori egyiptomi szó, hanem Napóleon katonái által Egyiptom 1798-as megszállása során bevezetett megjelölés. Az ókori egyiptomiak a hosszúkás táblát "shenu"-nak nevezték.
Mielőtt a királyi kartusza széles körben elterjedt volna, a szerekh volt a legelterjedtebb eszköz az egyiptomi királyi család tagjainak azonosítására. A szerekh az egyiptomi királyság legkorábbi korszakára nyúlik vissza. Képileg szinte mindig a sólyomfejű Hórusz isten ókori egyiptomi jelét használta. Hóruszról úgy hitték, hogy a király, a királyi palota és minden más személy védelmezője.akik a falai között laktak.
A hieroglifák és a kartus szerepe
Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy a kartuszi névtábla védelmet nyújt annak az egyénnek vagy helynek, ahová beágyazták. A régészek megállapították, hogy az egyiptomi királyi család tagjainak sírkamráin kartuszi hieroglifák elhelyezése bevett gyakorlat volt. Ez a gyakorlat nagyban leegyszerűsítette a sírok és az egyes múmiák azonosítását.
Lásd még: Amun: A levegő, a Nap, az élet és a termékenység istene.Talán a leghíresebb, kartusos hieroglifákat ábrázoló egyiptomi ókori lelet felfedezése a legendás Rosetta-kő. 1799-ben francia katonák találták meg a követ. A kőbe V. Ptolemaiosznak szóló dedikáció van vésve, valamint egy kartus, amely a király nevét tartalmazza. Ez a történelmileg fontos felfedezés tartalmazta az egyiptomi hieroglifák lefordításának kulcsát.
Annak a hiedelemnek köszönhetően, hogy a kartusos hieroglifák valamiféle védelmi képességet idéznek, az ékszereket gyakran vésték egyiptomi hieroglifákkal. Még ma is nagy keresletnek örvendenek a kartusszal és más hieroglifákkal gravírozott ékszerek.
A múlton való elmélkedés
Az ókori egyiptomiak által a kartus-hieroglifáknak tulajdonított széles körű jelentőség mutatja, hogy miként vegyítették a vallási tanokat a természetfelettiben való hittel.
A fejléc kép jóvoltából: Ad Meskens [CC BY-SA 3.0], a Wikimedia Commonson keresztül.