Tartalomjegyzék
A vikingek évszázadok óta részei az emberiség történelmének, kitörölhetetlen nyomot hagyva számos kultúrán és helyen. Az egyik rejtély, amely régóta zavarba ejtette a történészeket, mégis az, hogy miért hagyták el Észak-Amerikát.
A grönlandi északi kolóniáiktól a L'Anse aux Meadows, Új-Fundland és Labrador partjainál lévő nyugati településükig számos megválaszolatlan kérdés övezi távozásukat.
A legújabb régészeti felfedezések azonban fényt derítettek erre a régóta húzódó kérdésre, és a szakértők most már néhány érdekes elméletet tudnak felállítani arra vonatkozóan, hogy a vikingek és az északi grönlandiak miért hagyták el Grönlandot.
Lásd még: Nefertari királynőAz okok között szerepel az éghajlatváltozás, a terep keménysége és a helyi törzsekkel való konfliktus.
Tartalomjegyzék
Észak-amerikai település Grönlandon
Grönland és az észak-amerikai szárazföld északi betelepítése a Kolumbusz előtti felfedezések egyik leghíresebb története.
Ahogy Kolumbusz felfedezte Amerikát, úgy Leif Erikson fedezte fel és telepítette le az első viking települést Grönlandon. A vikingek terjeszkedése - fejlett hajózási technológiájuknak köszönhetően - lehetővé tette számukra, hogy dacoljanak az Észak-Atlanti-óceán alattomos vizeivel.
Az északiak grönlandi települései i.sz. 985 körül kezdődtek, amikor Eirik Thorvaldsson Izlandról nyugatra hajózott, és először szállt partra és telepedett le Grönlandon. Más északi telepesek hamarosan követték őt, és az évszázadok során ez a település virágzott, virágzó mezőgazdasági és halászati közösség jött létre.
Az izlandi mondák elbeszélik, hogy ezek a telepesek arany és ezüst után kutatva egészen Új-Fundlandig jutottak el nyugatra, de nincs bizonyíték arra, hogy valaha is találkoztak volna amerikai őslakosokkal, vagy letelepedtek volna Észak-Amerika szárazföldi részén.
Megerősített északi lelőhelyeket találunk ma Grönlandon és olyan kelet-kanadai helyeken, mint Meadows. Az északi mondák leírják az indián őslakosokkal való találkozásokat a mai Baffin-szigeteken és Kanada nyugati partvidékén.
Godthåb Grönlandon, 1878 körül Nationalmuseet - The National Museum of Denmark from Denmark, CC BY-SA 2.0, via Wikimedia Commons
L'Anse aux Meadows települései
Ezt a viking települést 1960-ban Helge Ingstad norvég felfedező fedezte fel, és először Kr.u. 1000 körül lakott, és valószínűleg néhány évtizedig tartott, mielőtt elhagyták [1].
Úgy vélik, hogy ez a település a kanadai partvidék további felfedezésének bázisa volt, de hogy miért hagyták el, az máig tisztázatlan.
Ezen a partszakaszon kevés fjord húzódott, ami megnehezítette számukra, hogy megfelelő kikötőt találjanak. Partra szállva találkoztak a beothuknak nevezett bennszülöttekkel, akik később fontos szerepet játszottak a mondáikban.
A grönlandi viking jelenlét mellett ez az egyetlen megerősített északi lelőhely ebben a régióban.
Keleti település a Baffin-szigeten
Az északi felfedezők később innen indultak el a Baffin-szigetekre, és talán még nyugatabbra, Kanada partjai mentén.
Az északi mondák szerint Leif Eriksson, a norvég király fia felfedezte az általuk Vinlandnak nevezett területet (amely a mai Új-Anglia területén lehetett), és vadszőlőt, lapos köveket és vasszerszámokat talált.
Az északiak és az amerikai őslakosok közötti kapcsolatok gyakran ellenségesek voltak, ahogyan azt az izlandi mondák is leírják, így nem valószínű, hogy Új-Fundlandon túl települések jöttek volna létre.
Nyugati település
A 14. század közepére az összes északi települést elhagyták. Nem lehet tudni, hogy mi okozta e települések hanyatlását.
Izlandon partra szálló északiak. Oscar Wergeland festménye (1909) Oscar Wergeland, Public domain, a Wikimedia Commonson keresztül
A legismertebb északi település L'Anse aux Meadows közelében volt, amely feltehetően legalább néhány évtizeden át lakott volt. Ez a hely hozzáférést biztosított az északi telepeseknek olyan értékes erőforrásokhoz, mint a tengeri jég, a rozmár agyar és a faanyag, amelyeket felhasználhattak vagy eladhattak az európai piacokon [2].
Valószínű azonban, hogy az éghajlatváltozás és a csökkenő erőforrások, például a rozmár elefántcsont, szerepet játszottak ebben.
A vikingek voltak az első európaiak, akik felfedezték és letelepedtek Észak-Amerikában, de településeik nem voltak tartósak. Ennek ellenére a felfedezésekről és felfedezésekről szóló történeteik révén maradandó örökséget hagytak az észak-amerikai kultúrában, amelyet a mai napig ünnepelnek.
Az éghajlatváltozás és a kis jégkorszak
Az egyik lehetséges ok, amiért a vikingek elhagyták Észak-Amerikát, az éghajlatváltozás, különösen a kis jégkorszak (Kr. u. 1400-1800) idején bekövetkezett változások.
Ebben az időszakban Grönlandon és Európában jelentősen csökkent az átlaghőmérséklet, ami az északi telepesek számára a túléléshez szükséges erőforrások, például a hal és a fa csökkenését okozhatta.
Ez arra kényszeríthette őket, hogy elhagyják a grönlandi és a L'Anse aux Meadows-i településeiket, és csak kisebb településeket hagyjanak a Baffin-szigeteken [3].
Bár településeik nem voltak tartósak, új határokat nyitottak az európaiak előtt, és egy teljesen más kultúrával ismertették meg őket.
A kereskedelem és az erőforrások megzavarása
A vikingek Észak-Amerika elhagyásának másik lehetséges oka a kereskedelem és az erőforrások megzavarása volt. Európa középkori felemelkedésével a viking kereskedőknek a nagyobb európai hatalmakkal kellett versenyezniük az erőforrásokhoz, például a halakhoz, a fakitermeléshez és a fémércekhez való hozzáférésért.
Ez arra kényszeríthette őket, hogy a jövedelmező kereskedelmi útvonalak hiánya miatt csökkentsék észak-amerikai tevékenységüket, vagy teljesen elhagyják településeiket.
Vallási és kulturális különbségek
Olaf Tryggvason norvég király művészi elképzelése Peter Nicolai Arbo, Public domain, via Wikimedia Commons
Lásd még: Valódiak voltak a nindzsák?Az északi telepeseket vallási és kulturális különbségek is elűzhették. Az indián őslakosoknak, akikkel találkoztak, megvoltak a maguk sajátos hiteik és értékeik, amelyek ütközhettek az ő világképükkel.
Ez a két csoport közötti bizalomhiányhoz és végül konfliktusokhoz vezethetett.
Az északi települések belső tényezői is hozzájárulhattak a hanyatlásukhoz. A telepesek az erőforrások hiánya és az ellenséges táj miatt nem tudták fenntartani magukat, és nem tudták növelni a népességüket.
Egyéb tényezők
Az éghajlatváltozáson, a kereskedelmi zavarokon és a kulturális különbségeken kívül más tényezők is vezethettek az észak-amerikai északi települések hanyatlásához, például a világgazdaság vagy a politikai hatalmi dinamika változásai, betegségek és éhínség, valamint természeti katasztrófák, például aszályok vagy árvizek.
Következtetés
Bár az északiak észak-amerikai települései rövid életűek voltak, a felfedezések és felfedezések időszakaként fontos részét képezik a történelemnek, és alakították a ma ismert kulturális tájat.
A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy ennek oka több tényező kombinációja lehetett, többek között az éghajlat változása, a kereskedelem és az erőforrások megzavarása, a helyi indián törzsekkel való ellenséges viszony és még sok más. Végül a távozásuk valódi oka valószínűleg ismeretlen marad.
Az ő örökségük és történeteik mégis megmaradnak a kollektív emlékezetünkben, és emlékeztetnek az őseink által a felfedezések útján elért hihetetlen teljesítményekre.
