Tartalomjegyzék
A zenélés és a zene iránti vonzalom az emberiség egyik meghatározó jellemzője. Nem csoda tehát, hogy az ókori egyiptomi kultúrában a zene és a zenészek nagyra értékelték a zenét.
Lásd még: Szél szimbolika (Top 11 jelentés)A zenét és a zenészeket nagyra értékelték az ókori egyiptomi társadalomban. Úgy vélték, hogy a zene szerves része a teremtés aktusának, és elengedhetetlen volt az istenek panteonjával való kommunikációhoz.
Tartalomjegyzék
Köszönet az élet ajándékáért
A tudósok feltételezik, hogy az egyiptomiak számára a zene egy nagyon is emberi válasz volt arra, hogy kifejezzék hálájukat azért, hogy isteneiktől megkapták az élet ajándékát. A zene ráadásul az emberi lét minden tapasztalatát átfogta. A zene jelen volt a lakomákon, a temetési lakomákon, a katonai felvonulásokon, a vallási körmeneteken, sőt még a földművesek földmunkája vagy a munka közben is az ókori egyiptomiaknál.kolosszális építési projektek.
Az ókori egyiptomiak zene iránti mélységes szeretetére számos sírfestmény és a templomok falába vésett frízek utalnak, amelyek zenei előadásokat, zenészeket és hangszereket ábrázolnak.
Míg a zenéről úgy gondolják, hogy Egyiptom történelme során végig társadalmi szerepet játszott, a kortárs tudósok az egyiptomi írás "fáraó korszakából" származó papiruszok fordításai alapján rámutatnak, hogy a zene az egyiptomi történelemnek ebben az időszakában nagyobb jelentőségre tett szert.
Kr. e. 3100 körül szilárdan megalapozódtak a ma ismert egyiptomi dinasztiák. A zene az egyiptomi társadalom számos aspektusának alapkövévé vált.
Az istenek ajándéka
Míg az egyiptomiak utóbb a zenét Hathor istennővel hozták kapcsolatba, aki a világot örömmel töltötte meg, addig a teremtés kezdetén Ré és Heka, a mágia istene mellett Merit istenség volt jelen.
Merit segített rendet tenni a teremtés káoszában a zenén keresztül. Így ő volt a teremtés szimfóniájának ősi zenésze, énekese, írója és karmestere. Ez megalapozta a zene központi helyét az ókori egyiptomi kultúrában.
A zene társadalmi szerepet játszik
Az ókori egyiptomiak ugyanolyan fegyelmezetten és strukturáltan éltek a zenével, mint társadalmi rendjük más aspektusaival. Amint az kéziratokból, sírfestményekből és templomi feliratokból kiderül, az ókori egyiptomiak a vallási gyakorlatok során kiemelkedő szerepet szántak a zenének. A zene a csapatokat a csatába és a földműveseket a földekre is elkísérte. A zenét hasonlóképpen előadták a templomokban is.Egyiptom monumentális építkezéseihez és a királyi palotákhoz kapcsolódó számos műhelyben.
Ancient Egyptian Band. Zache [Public domain], via Wikimedia Commons
Az egyiptomiak a zenét annak minden formájában nagyra értékelték, mind az isteneik tiszteletére tartott vallási szertartások részeként, mind a mindennapi élet ünnepléseként. Számos eddig felfedezett képen emberek tapsolnak, hangszeren játszanak és énekelnek az előadáshoz. Az egyiptológusok a képek alatt elhelyezett "feliratokat" az énekelt dal szövegére fordították le.Az egyiptomi zeneszövegek egy része az isteneket, a fáraót, a feleségét és a királyi család tagjait dicsőíti.
Lásd még: Korona szimbolika (Top 6 jelentés)Vallási szempontból az egyiptomi istennők, Bes és Hathor váltak a zene védőisteneivé. Számtalan szertartást szenteltek a tiszteletükre. Ezek a szertartások táncosok által kísért, bonyolult zenei előadásokat tartottak.
Az ókori egyiptomi hangszerek dekódolása
Az egyiptológusok a ránk hagyott ősi hieroglifák gazdagságát vizsgálva felfedezték, hogy az ókori egyiptomiak sokféle hangszert fejlesztettek ki. Az egyiptomi zenészek vonós hangszereket, fúvós és ütős hangszereket egyaránt használhattak. A legtöbb zenei előadást kézzel tapsolva kísérték a ritmust, míg a férfiak és a nők énekkel kísérték a zenét.
Ősi egyiptomi húros hangszerek [Public domain], via Wikimedia Commons
Az ókori egyiptomiaknak nem volt fogalma a kottaírásról. A dallamok szóban adták át a zenészek egyik generációjáról a másikra. Hogy pontosan hogyan is hangzottak az egyiptomi zeneművek, ma már nem tudjuk.A tudósok rámutatnak, hogy a mai kopt liturgia potenciálisan az egyiptomi zenei formák közvetlen leszármazottja. A kopt nyelv az ókori Egyiptom uralkodó nyelvévé vált a Kr. u. 4. században, és a koptok által vallási szertartásaikhoz átvett zene feltehetően az egyiptomi szertartások korábbi formáiból fejlődött ki, hasonlóan ahhoz, ahogyan a nyelvük fokozatosan fejlődött ki az egyiptomi zenei formákból.ókori egyiptomi és görög alapokon.
Az ókori egyiptomi hieroglifák a zenét "hst"-ként ábrázolják, ami "ének", "énekes", "karmester", "zenész", sőt "zenélni" is jelent. A hieroglifa pontos jelentését az közölte, hogy hol jelent meg a mondatban.
A "hst" hieroglifán egy felemelt kar látható, amely a karmester szerepét jelképezi, aki az előadás során az idő betartásában játszik szerepet. Úgy tűnik, hogy a karmesterek, még a meglehetősen kis létszámú társulatoknál is, jelentős társadalmi jelentőséggel bírtak.
A Szakkarában talált sírfestményeken egy karmester látható, aki egyik kezét a fülére teszi, hogy segítse a hallását és összpontosítsa a koncentrációját, miközben az összegyűlt zenészekkel szemben áll, és jelzi a játszandó kompozíciót. A tudósok a sírfestmények modern értelmezése alapján úgy vélik, hogy az ókori Egyiptomban a karmesterek kézmozdulatokkal kommunikáltak a zenészeikkel.
Az előadásokat lakomákon, templomkomplexumokban, ünnepeken és temetéseken adták elő. A zenei előadásokat azonban gyakorlatilag bárhol megrendezhették. A magas társadalmi rangú személyek rendszeresen alkalmaztak zenészcsoportokat, hogy szórakoztassák vendégeiket az esti étkezések és a társasági összejövetelek során.
Az eddig felfedezett hangszerek közül számosra az istenek neveit írták fel, ami jelzi, hogy az ókori egyiptomiak mennyire nagyra értékelték a zenét és a zenei előadásokat.
Egyiptomi hangszerek
Az ókori Egyiptomban kifejlesztett és játszott hangszerek ma már ismerősek lennének számunkra.
Zenészeik olyan ütőhangszereket használhattak, mint a dobok, tamburák, csörgők és a sistrum, egy U alakú fémhangszer, amelyről bőrszíjakon lógó kis fém- vagy bronzdarabok lógtak le, és a kézben tartották. Rázogatáskor különböző hangokat adott ki, attól függően, hogy milyen fémet használtak.
A sistra szorosan kapcsolódott Hathor istennőhöz, Ré hitveséhez, a nők, a termékenység, a szerelem és az ég istennőjéhez. A sistra a templomi zenészek és táncosok előadásában szerepelt az egyiptomi panteon számos istenének szertartásai során. Egyes sistrák lágy csilingelő hangot adtak ki, míg mások hangos csörgő hangot adtak ki. A harangokat és cintányérokat később vették át.
Az egyik jellegzetesen ókori egyiptomi eszköz a menit-nyaklánc volt. Ez egy erősen gyöngyözött nyakpánt volt, amelyet az előadó tánc közben rázhatott, vagy levehetett, vagy kézzel csörgött, különösen templomi előadások alkalmával.
A fúvós hangszerek nagyon hasonlítanak a ma használt hangszerekhez: trombiták, pásztorfuvolák, klarinétok, oboák, fuvolák, egy- és kétnyelvű fuvolák, valamint a fuvolák egyes nád nélküli formái.
Az egyiptomiak húros hangszerek repertoárja a líra, hárfa és a mezopotámiai lant széles skáláját ölelte fel. A mai vonós hangszerekkel ellentétben az ókori egyiptomiak húros hangszereit "pengetni" kellett, mivel a modern vonó ismeretlen volt. Számos képen láthatók ókori egyiptomiak lanton, hárfán és lírán játszó emberek.
Ókori egyiptomi fuvolák és dudák.
Los Angeles County Museum of Art [Public domain], via Wikimedia Commons
Ókori egyiptomi Sistrum.
Walters Art Museum [Public domain], via Wikimedia aCommons
Ókori egyiptomi hárfa.
Metropolitan Museum of Art [CC0], a Wikimedia Commonson keresztül
A zenészek szólóban vagy együttesben játszottak ezeken a hangszereken, akárcsak a mai zenészek.
A hivatásos zenészek szerepe
Az ókori egyiptomiak számos hivatásos zenészt alkalmaztak, akik számos alkalommal léptek fel. Mivel az egyiptomi társadalom különböző társadalmi rétegekre tagolódott, ez szükségszerűen azt jelentette, hogy egyes zenészek csak a szakmai rétegüknek megfelelő eseményeken léphettek fel.
Egy magas társadalmi státuszú zenész felléphetett a templom területén tartott ünnepségeken és vallási szertartásokon, míg egy alacsonyabb státuszú zenész csak közösségi eseményeken és a helyi munkaadóknak adhatott koncertet.
Ősi egyiptomi zenészek és táncosok.
British Museum [Public domain], via Wikimedia Commons
A legmagasabb rang, amelyet egy egyiptomi zenész elérhetett, a "shemayet" volt. Ez a rang feljogosította a zenészeket arra, hogy az istenek és istennők előtt lépjenek fel. A shemayet státuszú zenészek szükségszerűen nők voltak.
A királyi család
A fáraó uralkodói család kiváló zenészekből álló csoportokat tartott fenn személyes szórakoztatásukra és hivatalos alkalmakon való fellépésre. Ezek között voltak hangszeres zenészek, valamint énekesek és táncosok, akik a zenészeket kísérték.
Az ókori Egyiptom népe a zenét arra használta, hogy kifejezze érzelmeit és érzéseit. Akár a fáraót és családját, akár isteneiket dicsőítették, akár egyszerűen csak a mindennapi élet örömét ünnepelték, a zene az ókori egyiptomi kultúra fontos része volt.
A múlton való elmélkedés
Mivel az ókori egyiptomiak nem írtak le kottákat, vajon hogyan szólna a zenéjük, ha ma újra hallhatnánk?
A fejléc kép jóvoltából: British Museum [Public domain], a Wikimedia Commonson keresztül
