Tartalomjegyzék
A rómaiak messzire kiterjesztették birodalmukat, meghódították Görögországot, és még Ázsiába is eljutottak. Kézenfekvő, hogy vajon tudtak-e Amerikáról, és meglátogatták-e azt.
Mivel nincs konkrét bizonyíték arra, hogy a rómaiak tudtak volna Amerikáról, a legtöbb történész szerint soha nem léptek be Amerikába. Néhány római lelet felfedezése azonban arra utal, hogy valószínűleg ők fedezték fel az amerikai kontinenseket.
Tartalomjegyzék
Római leletek Amerikában
Számos megmagyarázhatatlan római kori lelet található szerte Amerikában, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt. Ezek a leletek azonban, amelyek hitelességét nem igazolják hiteles források, nem jelentik azt, hogy a rómaiak partra szálltak Amerikában.
Valószínűbb, hogy a leletek igen, de a rómaiak nem.
Ezeket a rendhagyó leleteket bizonyítékként kezelve egyes történészek azt sugallják, hogy az ősi hajósok jóval Kolumbusz előtt jártak az Újvilágban.
Lásd még: Hogy nézett ki Attila a hun?Az Ancient Artifact Preservation Society szerint a kanadai Új-Skóciától délre fekvő Oak Islandnél, egy hajóroncsban találtak egy római kardot (az alábbi képen). Találtak továbbá egy római légiós sípját, egy részleges római pajzsot és római fejszobrokat [3].
Római kardot találtak egy hajóroncsban Oak Island előtt Kép jóvoltából: investigatinghistory.org
Ez arra késztette a kutatókat, hogy azt higgyék, hogy a római hajók az első században vagy még az első század előtt érkeztek Észak-Amerikába. Annak ellenére, hogy a történelem egyértelműen kimondja, hogy az első nem őslakos ember, aki a kontinensre lépett, Kolumbusz volt, ragaszkodtak ahhoz, hogy a rómaiak sokkal korábban érkeztek.
Egy új-skóciai sziget barlangjaiban számos falra vésett képen karddal és hajókkal masírozó római légiósok láthatók.
A Mi'kmaq nép (Új-Skócia őslakosai) által faragott, a Mi'kmaq nyelvben körülbelül 50 szó volt, hasonlóan ahhoz, amit az ősi hajósok használtak a múltban a tengeri hajózáshoz.
A Kanadában invazív fajként jegyzett Berberis Vulgaris bokrot az ókori rómaiak is használták az ételek fűszerezésére és a skorbut elleni küzdelemre. Ez látszólag azt bizonyítja, hogy az ókori tengerészek is jártak itt [2].
Észak-Amerikában
Észak-Amerika-szerte számos római pénzérmét találtak elásva, főként indián temetkezési halmokban, és a 16. századból származnak [4] Ezek a leletek a Kolumbusz előtti európai jelenlétre utalnak. Ezen érmék többségét azonban átverésként helyezték el.
Egy tapasztalt botanikus a római Pompeji városában egy ókori freskófestményen egy ananászt és egy tököt, Amerikában őshonos növényeket azonosított.
1898-ban Minnesotában fedezték fel a Kensington Runestone-t. Felirata az északiaknak a mai Észak-Amerikába (valószínűleg az 1300-as években) indult expedíciójáról szólt.
Ősi kelta leleteket és feliratokat találtak New Englandben, amelyek valószínűleg i. e. 1200-1300-ra nyúlnak vissza. Szintén kőtáblákat találtak a New York-i Raymondban, North Salemben, Royaltownban és a vermonti South Woodstockban.
Dél-Amerikában
A brazíliai Guanabara-öbölben egy elsüllyedt hajóroncsot fedeztek fel, amely egy ókori római hajó maradványainak tűnik.
Több magas korsó vagy terrakotta amfora (olívaolaj, bor, gabona stb. szállítására használták) is volt, amelyek a római korból származnak, valószínűleg a Kr. e. első és a Kr. u. harmadik század közötti időszakból.
A Venezuelában talált ősi érmék és a Mexikóban feltárt, a Kr. u. II. századból származó római kori kerámiák a Dél-Amerikában talált római kori leletek közé tartoznak.
Rio de Janeiro közelében, egy függőleges sziklafalon 3000 láb magasan találtak egy feliratot, amely a Kr. e. IX. századból származik.
Lásd még: 24 fontos szimbólum a béke & amp; Harmónia jelentésselA mexikói Chichén Itzá városában egy áldozati kútban találtak egy fából készült babát, amelyen római írás volt látható.
Bernardo de Azevedo da Silva Ramos értelmezése a Pedra da Gáveán található jelekről, Tradiçoes da America Pré-Histórica, Especialmente do Brasil című könyvéből. Bernardo de Azevedo da Silva Ramos (1858 - 1931), Public domain, via Wikimedia Commons
Az 1900-as évek elején egy brazil gumicsapoló, Bernardo da Silva Ramos több nagy sziklát talált az Amazonas dzsungelében, amelyeken több mint 2000 ősi felirat volt látható az Óvilágról.
1933-ban a Mexikóváros melletti Calixtlahuacában egy temetkezési helyen egy kis faragott terrakotta fejet találtak, amelyet később egy hellenisztikus-római művészeti iskolához tartozónak azonosítottak, valószínűleg Kr. u. 200 körülről származik [5].
E leletek ellenére, a hitelesítés alapján haladva, semmi konkrétum nem bizonyítja, hogy a rómaiak felfedezték volna Amerikát, vagy egyáltalán eljutottak volna Amerikába. Nincsenek olyan hiteles források, amelyek igazolják e leletek hitelességét.
Mennyit fedeztek fel a rómaiak a világból?
Róma az i. e. 500-ban az Itáliai-félszigeten található kisebb városállamból i. e. 27-ben birodalommá vált.
Rómát Kr. e. 625 körül alapították az ókori Itália Latium és Etruria területén. A városállamot az etruszk invázióra válaszul a latiumi falusiak és a közeli hegyekből származó telepesek összefogtak [1].
Róma i. e. 338-ra már teljesen ellenőrzése alatt tartotta az itáliai félszigetet, és a köztársasági korszakban (i. e. 510-31) tovább terjeszkedett.
A Római Köztársaság i. e. 200-ra meghódította Itáliát, majd a következő két évszázadban Görögország, Spanyolország, Észak-Afrika, a Közel-Kelet nagy része, a távoli Britannia szigete, sőt a mai Franciaország is az övék lett.
Miután Kr. e. 51-ben meghódította a kelta Galliát, Róma a mediterrán térségen túlra is kiterjesztette határait.
A birodalom csúcspontján körülvették a Földközi-tengert. Miután birodalommá váltak, még 400 évig fennmaradtak.
Kr. u. 117-re a Római Birodalom kiterjedt Európa nagy részére, Észak-Afrikára és Kis-Ázsiára. 286-ban a birodalom keleti és nyugati birodalomra szakadt.
A Római Birodalom Kr. u. 400 körül Cplakidas, Public domain, via Wikimedia Commons
A hatalmas római birodalom akkoriban szinte megállíthatatlannak tűnt. 476-ban azonban az egyik legnagyobb birodalom elbukott.
Miért nem jöttek volna a rómaiak Amerikába?
A rómaiak kétféleképpen utazhattak: menetelve és hajóval. Amerikába menetelni lehetetlen lett volna, és valószínűleg nem is rendelkeztek elég fejlett hajókkal ahhoz, hogy Amerikába utazzanak.
Bár a római hadihajók a korhoz képest igen fejlettek voltak, Rómából Amerikába 7220 km-t utazni nem lehetett volna [6].
Következtetés
Bármennyire is lehetségesnek tűnik az az elmélet, hogy a rómaiak Kolumbusz előtt szálltak partra Amerikában, mivel annyi római kori leletet találtak Amerikában, konkrét bizonyíték nincs.
Ez azt jelenti, hogy a rómaiak nem ismerték Észak- vagy Dél-Amerikát, és nem is jártak ott. Ugyanakkor az egyik legerősebb birodalom volt, és bukásukig több kontinensen is terjeszkedtek.
